Kommunikációs, protokoll & média tréning

A kommunikációs tréning olyan alaptréning, amelyet a leghatékonyabban lehet alakítani aszerint, hogy a megbízónak mire van szüksége. Vállalatunk nem támogatja az általános kommunikációs tréningeket, amelyek 1-2 napon keresztül sulykolják a résztvevők fejébe, hogyan kell kommunikálni, mi a kommunikáció. Ezen tréningek buktatói alapvetően ott keresendők, hogy a résztvevők órákon keresztül próbálják összerakni a kommunikáció fogalmát (küldő, fogadó, csatorna, kommunikációs zaj, stb.), majd áttérnek a non-verbális elemek részletezésére és végezetül megtanulnak néhány fordulatot, mesterfogást. A 2. nap végén mindenki úgy áll fel a székről, mintha az általános iskola nyelvtan óráit ismételte volna át. Eredmény: átlagos, unalmas, száraz ismeretek, amelyekre pár héten belül senki nem emlékszik. Ettől függetlenül minden cég repertoárjában szerepel a kommunikációs tréning, mivel tanácsadói oldalról jól eladható, a megbízó oldaláról pedig le van tudva a munkatársak képzése. Az eredmény pedig olyan lapos, mint a fenti néhány sor. A kollégák továbbra is próbálkoznak a kommunikációval, eljárogatnak meetingekre, telefonálgatnak és csalódottan folytatják a saját stílusukban a kapcsolattartást. A vezetők pedig joggal teszik fel a kérdést:

Hogy lehet, hogy mindenki részt vett a kommunikációs tréningen és az ügyfelek mégis elégedetlenek?!
Hogy lehet, hogy mindenki részt vett a kommunikációs tréningen és az osztályok, sőt, a közvetlen kollégák között konfliktusok vannak?!
Hogy lehet, hogy mindenki részt vett a kommunikációs tréningen és mégsem érzem a változást, sőt, egy elfogadható praktikus részletről nem tudnak beszámolni a résztvevők azon kívül, hogy jó volt este a sör és ki nyert bowlingban?!
Tisztelt Vezetők! Önök a tipikus, magyar piacon fellelhető tréningre bukkantak! Örülünk, hogy megtapasztalták az általános kommunikációs tréning hatásait! A továbbiakban nézzük, mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a következő tanácsadócég kiválasztásakor!
Valljuk, hogy a trénerek személyisége és a korszerű tudásanyag kombinációja a siker kulcsa! Mivel trénereink sem dolgoznak együtt a megbízóval személyes kapcsolat hiányában, így a tudásanyag rövid összefoglalójára koncentrálunk. Nézzük tehát, mitől lesz jó a kommunikációs tréning és milyen fókuszpontjai lehetnek!

Asszertivitás

Az asszertivitással kapcsolatban többféle tévhitet kell eloszlatnunk. Sokan hiszik, hogy a fogalom azt jelenti, minden körülmény között kimondjuk amit gondolunk, mindig érvényre juttatjuk a szándékainkat és az történik, amit akarunk. Azonban ez csak részben fedi a valóságot. Az asszertív megnyilvánulás alapja, hogy pontosan felismerjük, mire van szükségünk, s egyúttal felismerjük azt is, hogy az adott helyzetben, a jelenlévő résztvevőkkel együtt miként valósíthatjuk meg. Az asszertivitás lényege nem abban áll, hogy a mi akaratunk érvényesül mindenki felett, hanem abban, hogy tudatosan választunk. Ha szükséges, elfogadjuk mások szempontjait és alávetjük magunkat az irányításuknak, esetleg befolyásoljuk a helyzetet vagy konkrétan érvényre akarjuk juttatni a szempontjainkat. Minden szerepben asszertívek lehetünk, ha megtartjuk és megadjuk a méltóságot és tiszteletet. Épp úgy lehet asszertív az elkerülés, meghátrálás, mint a pillanatnyi domináns viselkedés. Az asszertivitás nem irányítói szerep, hanem tudatos résztvevői szerep. Reálisan látjuk a helyzetet, felismerjük mit érzünk, mit gondolunk, mi fontos a számunkra s ennek valóban hangot is adunk, alkalmazkodva és kihasználva a lehetőségeket. Az asszertivitás konkrét, aktív tevékenység. Éppen ezért a tréning rengeteg gyakorlaton és példán keresztül segít kialakítani azokat az asszertív szokásokat, melyek a későbbiekben segítségünkre lehetnek, hogy tudatos résztvevői lehessünk az életünk helyzeteinek.
Beszélni mindenki tud. De a jó kommunikáció ennél többrétű ismereteket igényel. Mindannyian tapasztaltuk, hogy bár elmondtuk, amit szerettünk volna, mindez nem érte el a kívánt hatást. Nem azt tették, amit kértünk, félreértettek bennünket vagy egész egyszerűen nem figyeltek ránk. Az alapképzés megmutatja, milyen, - látszólag mindenki által ismert, ám gyakran figyelmen kívül hagyott - törvényszerűségekkel működik az a speciális kapcsolat, amit kommunikációnak nevezünk. A résztvevők megtanulják, mi az aktív figyelem, mi húzódik meg a szavak mögött. Milyen kommunikációs csúszások vannak, amelyek a félreértéseket okozzák, s hogyan kerüljék el azokat. Milyen a jó kérdéstechnika, amely segítségével egyre pontosabb információkat szerzünk, s közben kizárjuk a lényegteleneket. Hogyan érveljenek a szempontjaik mellett, felépítve a meggyőző hatást. A program végére megértik, hogy a hangsúly nem a szavakon van, hanem azon, hogy pontosan tisztában legyenek vele, mit és miért akarnak elmondani, s ehhez megteremtsék a megfelelő kommunikációs közeget.

Testbeszéd

A kommunikációnk 65%-a nem tudatosan, a szavak szintjén zajlik, hanem a testünk, arcunk, végtagjaink tartásából, rezdüléseiből tevődik össze. Alap esetben a kimondott információ, a hangsúly, a hangszín, a testtartás, a mimika és a gesztusok összhangban vannak egymással. Gyakran érezzük azonban, hogy “valahol sántít a dolog”. Ez olyan esetekben fordul elő, amikor a fenti összhang felbomlik. Agyunk tudat alatt érzékeli a jeleket, azonban nem képes a tudatosság szintjére emelni azokat.
A tréning résztvevői megismerhetik azokat az alap-és haladó szintű gesztusokat, amelyekkel a disszonancia nem csak kiszűrhető, hanem a tartalom mögöttes jelentése is megérthető. Egy lesütött pillantás vagy éppen a másodperc töredékéig tartó szemvillanás, keresztbe tett lábak, ölelések, kézfogás... A japánok profi szintre emelték a testi jelek olvasását és kifejezetten azért tárgyaltak üvegasztal mellett, hogy európai üzleti partnereik reakcióiból olvasva a legelőnyösebb üzletet üthessék nyélbe. Hosszú időbe és még több anyagi áldozatba került, amíg a szakemberek megfejtették a Távol-keleti tárgyalástechnika titkát és még mindig gyerekcipőben jár az a folyamat, amellyel az üzletembereket tárgyalni tanítjuk.
Amikor azt hisszük, már mindent tudunk, akkor léphetünk a következő szintre: az interkulturális kommunikáció szintjére. A fehér Japánban a gyász színe, míg Afrika szívében a színes, rikító minták jelképezik ugyanezt. Mi, magyarok, fekete ruhát öltünk magunkra a temetéseken és besétálunk a templomainkba utcai cipőben. Mindezt nem tehetjük meg ásziai kultúrkörben, de még üzleti találkozóra sem érkezhetünk fedetlen vállal, ha arab partnerrel tárgyalunk, a talpunkat pedig végképp nem mutathatjuk felé, mert az nagyobb sértés, mint Japánban nem böfögni az étkezés után.
Azonban nem kell a világ távoli pontjaira látogatnunk gondolatban! Elég vacsorázni menni a német delegációval és meglepődve tapasztaljuk, hogy a rangjuk alattival szóba sem állnak, míg a francia igazgatósági tagok az asztal tetején táncolva flörtölnek a hastáncos-lányokkal.
A tárgyalóasztal mellett vagy a telefon két oldalán a heti meetingek alatt szintén megjelennek a kulturális különbségek. A Dél-európaiak számára a 12:00 nem kezdődik 12:10 előtt, míg a precíz németek 11:55-kor már készenlétben állnak. A sikeres együttműködés titka az elfogadás. Az elfogadás alapja a tudás. Ezen tudás megszerzését és elmélyítését támogathatjuk meg a személyre szabott kommunikációs tréninggel.

Prezentációs technikák

Munkánk során gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy beszédet vagy szakmai bemutatót kell tartanunk. Legtöbbször elég időnk van felkészülni, csak arra kell koncentrálnunk, hogy gondolatainkat és a szándékunkat mindenképpen megértsék, az érveink hatásosak legyenek, és hallgatóink azonosuljanak a szempontjainkkal, váljanak minél lelkesebbé, akár támogatóinkká. A prezentációs technikák használatával a résztvevők nem csak a sikeres előadás szempontjait tanulják meg, hanem megismerik kommunikációs jellemvonásaikat, s ezeket tudatosan használva természetes stílusban, hiteles előadóként juttatják el üzeneteikt hallgatóikhoz.

Prezentációt bárki tarthat. Vezető és beosztott, értékesítő és ügyfélszolgálatos, oktató és tréner, gyakorlatilag nincs olyan munkakör, ahol ne lenne szükség rá, hogy akár csak két percben tájékoztassunk, érveljünk, meggyőzzünk vagy hangulatot teremtsünk, és ezzel partnereket szerezzünk cégen belül és kívül. A téma is számtalan lehet, eltérhet a kapott idő, néha csak egy perc jut, máskor akár egy óra, ám beszédünket ugyanolyan hatásosan kell felépítenünk.

Többségünknek tanulnia kell e tudományt, s talán biztató, hogy a legnagyobbak kivétel nélkül tanulással és a kornak megfelelő retorikai fogásokkal szerezték meg hírnevüket. Egy figyelemfelkeltő bevezető vagy egy hosszabb előadás, de még a pohárköszöntő is könnyedén megtanulható, s a gyakorláson keresztül a rögtönzés is fejleszthető.
Inspirációként és kezdésként hallgassanak bele az alábbi előadásokba. Máris elleshetnek megannyi fogást, amely hatásossá teszi a beszédet!
https://www.ted.com/
Ha rákattintottak a linkre, bizonyára észrevették, hogy a beszédek szinte kivétel nélkül 10-20 percesek. Ezek a szerencsés esetek. A realitás azt mutatja, hogy gyakran ennek tized része áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy felkeltsük a kollégák, vezetők érdeklődését valamely ötletünk iránt. Ahogyan a megfelelően felépített több órás prezentáció, éppúgy tanulható az ún. “elevator speech” is. Képesnek kell lennünk arra, hogy hívószavakkal, megfelelő időzítéssel és előadásmóddal terveink mellé állítsuk vezetőinket annyi idő alatt, amíg azt egy véletlenszerű találkozás a liftben engedi.